Isaszeg

Isaszeg története a kezdetektõl 1848-ig

Isaszeg közvetlen környékén az elsõ emberi települések nyomai az újkõkorban, vagyis mintegy 5 ezer évvel ezelõtt jelentek meg. A község belterületén a rézkortól, tehát nagyjából 4 ezer éve csaknem minden népcsoport megtelepedett. A szkíták és a kelták után a vidékünkön letelepedett szarmaták - a római birodalom fennállása alatt nagyjából 3 évszázadon keresztül - a rómaiak legkitartóbb ellenségének bizonyultak. A birodalom határvonalánál, pontosan a Duna-könyök táján építették ki a rómaiak a legerõsebb erõdrendszert a limest, hiszen itt nehezedett a legerõsebb nyomás a birodalomra. A 300-as évek elején megjelenõ germán és vandál törzsek fenyegetését Róma úgy próbálta kivédeni, hogy a régi ellenséggel , a szarmatákkal szövetséges viszonyt kialakítva, közremûködött a szarmata területet körülölelõ védelmi rendszer, a Csörsz-árok megépítésében. Ennek a sáncrendszernek a déli ága községünk határában húzódik a Dunától a Tisza irányába. Ez az elõkerült szarmata leletekkel, római pénzekkel együtt bizonyítja a hely fontos stratégiai szerepét.
A népvándorlás korában vidékünket a hunok, majd az avarok népesítik be. A magyar honfoglalás elõtt a dunai bolgárok által uralt avar és frank hûbéres morvaszláv népek területének határvidéke. 895-ben a magyar honfoglalás nyomán Isaszeg területe a Megyer törzs szállásterületéhez tartozik.
1265-ben IV. Béla király és fia V. István között Isaszegnél csata zajlott le. A község nevének elsõ okleveles emlitése 1274-ben : Ilsuazyg . Ekkoriban a terület birtokosa Sándor szebeni és dobokai ispán volt. Az 1400-as évektõl a Domoszlói család birtokolja a falut. 1430-ban Zsigmond király elzálogositja Isaszeget a Rozgonyi családnak. A falu birtoklása a késõbbiekben többször változott. 1529-ben a Báthory-család ecsedi ágának lett a birtoka.
Buda elfoglalásával Isaszeg is török uralom alá került. A település nevével az adóösszeírásokban többször találkozunk. A török uralom alatt a lakosság egyre fogy, a török világ utolsó szakaszában Isaszeg már lakatlan pusztaság volt. A török uralom megszünése után 1690-ben németeket telepítettek le ezen a területen. A település Verlain Ferenc császári kamarás birtoka lett. 1723-tól 1837-ig a Grassalkovich család birtoka volt községünk. Közben 1735-ben szlovákokat és lengyeleket telepitenek le Isaszegen.

Az Isaszegi csata

1848-ban Magyarországon kitör a forradalom és szabadságharc , melynek hullámai elérik Isaszeget is . 1849. április 6-i híres csata , melyre joggal büszkék a helyi lakosok , a szabadságharc egyik legjelentõsebb gyõzelme volt . Itt következzék a csata leírása :

Április 6-a nagypéntek , a magyar szabadságharc aranybetûkkel írt napja . A tápióbicskei gyõzelem után (ápr. 4-én) , Windischgrätz az osztrák haderõk fõparancsnoka , hadtesteit egyesítve Jellasics, majd Schlick vezetésével megszállta az isaszegi dombokat. Itt akarják a magyar sereg Pest felé való elõretörését kivédeni . A kiadott parancs szerint az elsõ hadtestnek Klapka György vezetésével Sápon keresztül , a III. hadtestnek Kókánál Damjanich János vezetésével és egy-egy lengyel légióval a szentkirályi erdõn keresztül Isaszegig kellett elõrenyomulnia . A II. hadtestnek Aulich Lajos vezetésével Dányig kellett nyomulnia. (A szájhagyomány szerint 100 tagú szabadcsapat is csatlakozott a sereghez.) A hadak e mozdulatából látszik , hogy ütközetre kerül sor Isaszeg körül , melynek erdõs, dombos vidéke igen kedvezõ helyzetet nyújt védelmi harcra . A császáriak ágyú és röppentyû ütegeiket , melyekben a mieink felett bõvelkedtek , a magaslatokon , az erdõk szélein , a szorosok torkában a legkedvezõbb fekvésben állíthatták fel támadó hadaink ellen . Az ellenség a Pap-hegy oldalában , e vonalon táborozott . A velük szemben lévõ dombtetõn volt a honvédségi vezérkar tüzérségi álláshelye (a mai református templom helyén) . Az osztrákok golyózáporral rohamozták az álláshelyet . Wysoczky József vezetésével a lengyel légió és csapataink a támadást elhárították , sok ágyút zsákmányolva . A Szobor-hegyen (volt Zsidó-hegy) az osztrák tüzérség 30 ágyút állított , de a magyar gyalogság szurony rohamtámadással elfoglalta az ágyúállásokat (a mai honvédsírok helyén) . Az ellenség az erdõt meggyújtotta . Klapka zászlóaljai nehezen vergõdtek át az égõ hegyoldalon . A késõ déli órákban (2 óra körül) kezdõdik a csata . Klapka zászlóalját Jellasics csapatai visszaûzik , ráadásul a honvédek közül sokan elhajigálják homokkal és békasóval töltött puskagolyóikat , vele együtt a jó töltényeiket is . Damjanich , Klapka támogatására Kiss Pál dandárát küldte Szentgyörgy majoron át , és értesítette az Aulich hadtestet , hogy fejlõdjék fel a csatatérre . Bízott a Gáspár tábornok vezette VII. hadtest megérkezésében , aki azonban Aszód felé vonult . Az öntevékeny Kmetty ezredes könnyítette meg a hadtest küzdelmét , egy lengyel légióval . Damjanich megfogyatkozó pirossapkásai visszaszorultak , a kezdeményezés az osztrákok kezébe csúszott át . A Kókán tartózkodó Görgey egy elõre lovagolt nyargonc útján du. 3 órakor értesült a csata állásáról . Begombolta vidrabõr kabátját és elvágtatott . Azonnal intézkedett , hogy a tartalékban álló hadtest is induljon elõre . Du. 4 órakor ért a Királyerdõ szegélyére , ahol Aulich zászlóaljait látta maga elõtt menetelni , melyeket a Dányban lévõ Bayer korábban elindított . A hadtest két részre oszlott . Az egyik fele Klapka támogatására indult , a másik Damjanich felé vett irányt . Görgey a balszárny felé vágtatva kellemetlen meglepetéssel látta , hogy Klapka csapatai reményvesztetten özönlenek vissza . Vezérük azzal indokolta, hogy gyalogsága ki van már merülve , ellõdözte töltényeit , jobb lesz ma nem erõltetni a dolgot . Erre Görgey méltó haraggal kiáltott: - Ma gyõznünk kell , vagy visszavonulnunk a Tisza mögé , így áll a választás . - (E pillanatot örökíti meg Than Mór , a szabadságharc szemtanú festõje.)

(Than Mór : Isaszegi csata)

E gyõzelmi akarat hatására Klapka új lélektõl telve -Elõre!- kiáltással visszafordította csapatait . Görgey döntõ elszántsággal állt a hadmûvelet élére . Damjanich-hoz sietve nem fogadta örvendetes kép . Kiss Pál dandára és Damjanich déli szárnya között ûr tátongott . Ott volt ugyan Nagy Sándor lovassága , de hátrálásban . Az erdõtõl jobbra-balra félívben kerítve feküdt a csatatér . Középen maga Görgey vezényelt személyesen . Két szárnyon dühöngött a csata , itt alakult ki a döntõ küzdelem . Közben Gödöllõ felõl lovastömegek bukkantak fel . Görgey rohamra küldött tíz huszárszázadot az osztrák vállalkozás megelõzésére . A bán lovassága nem tudott összeköttetést teremteni az osztrák lovasokkal . Zavaros csatazaj hallatszott az erdõben . Aulich csapatai Damjanich csapatait a sötétségben ellenségnek nézték , és tûz alá vették . A félreértés lassan eloszlott . A királyerdõ felébõl a császáriakat kiszorították , a tûzvonal mindinkább távolodva , Isaszeghez közeledett . 7 óra körül az ellenséget kiûzték a faluból . A házak lángoltak a lecsapódó golyózáportól . Az egész vonalat ágyúfüst és csatazaj töltötte el . A Rákos-patak hídját a magyar tüzérség tûzzel árasztotta el . A lengyel légiók , akik a tüzérség álláshelyeit védték a befejezésig , kitûntek vakmerõ bátorságukkal . Ha mi vállat vállhoz vetünk , Ketten együtt nem veszthetünk . (énekelték a légiósok) . A mi és a ti szabadságtokért (bíztatott Wysoczki) . A mocsaras talajon az osztrák lovasság nehezen tudott átkelni , sokan belevesztek . A magyar csapatok felhatoltak a Rákos jobb partján levõ magaslatokra . Jellasics elrendelte a visszavonulást Gödöllõn keresztül a fõvárosba . A harc az est beálltával megszünt , csak Damjanich és Schlick csapatai között folyt a csatározás éjjel 11-12 óráig . Minden oldalról hangzott a diadalmas gyõzelmi kiáltás . -Íme más világ nyílik , estére már magyarok jönnek parochiára , míg ebédet 18 személyre Jellasics báró rendelt . Seregei mindent kiraboltak , a templom is nagy kárt vallott . - jegyezte a parochia lelkésze a Historia Domusba (mely 1710-ben elpusztult és 1811 évtõl újat vezettek ) itt harcolt Kazinczy Lajos , Kazinczy Ferenc nyelvújító fia , aki a 15. vértanú lett Damjanich és Aulich után . Ebben a véres küzdelemben különbözõ források szerint 26-28 ezer magyar , 1500 lengyel (3 légió) és 100 tagú szabadcsapat küzdött 40 ezer osztrák ellen . Az isaszegiek neve olvasható a múzeumban . Volt olyan család , ahol heten is katonának álltak . A halálos veszteség mindkét részrõl megközelítette az ezer fõt . Görgey a gyõzelem után megírhatta hadijelentésében : Miénk a gyõzelem . Kossuth aki 8 napja követte a hadvezetést , 7-én Gödöllõn a következõt írta az Országos Honvédelmi Bizottmánynak : Tegnap vitéz seregeink az ellenségnek seregét Isaszeg vidékének irtózatos pozícióiból tökéletesen kiverte . Tisztelettel kell meghajolni Görgey fõvezér elõtt , a többi vezérek elõtt és az egész lelkesült hadsereg elõtt . Minden ember teljesíté kötelességét . Görgey csapataihoz ezeket a szavakat intézte : Gyõzelemrõl , gyõzelemre hordjátok zászlóitokat . Nagy tettek tükrözik vitézségteket és bátorságtokat .

Vissza a honlapra...